Ma párommal együtt elmentünk UH-ra. Párom is jött be velem. És most már látszott a feje, a lábai és karjai!!!
Meg meghallgathattuk a szívhangját is:
Láttuk a köldökzsinort is:
Sőt, még 4 dimenziós felvételt is csináltak, bár a doki közölte, h azon úgy néz ki, mint egy pulikutya...
Lényeg az, hogy most nagyon boldogok vagyunk!!! :D
Jah, viszont híztam. Súlyom: 53,9 kg
Ma egy ismerős elvitt egy új nőgyógyászhoz.
A párja is nála szülte a két legkisebb gyerkőcét, és a tesója is oda jár. Csak jókat modntak róla, így bizakodva indultunk el hozzá.
A doki nagyon kedves volt, kérdezte, hogy eddig milyen vizsgálatok történtek, mit állapítottak meg, stb. Megadott egy telfonszámot, hogy a hozzá tartozó ultrahangossal egyeztessek időpontot jövő hétfőre. Amíg nincs meg, addig nem tud teljes terhes kivizsgálást tartani, hiszen azon az UH felvételen ami nekem van még csak a petezsák látszódik, embrió még sehol. Mondtam neki, hogy a múltheti UH-on már 8,2 mm-es embrió is volt, meg szívhang, de erről, hiába kértem, nem adtak semmilyen fotót vagy bármilyen dokumentációt...
Így 6 nap múlva megyek ismét ultrahangra, és az ottani eredménnyel vissza a dokihoz. Mondta, hogy utána a 12., majd a 16. héten kell mennem, de ez még addig úgyis megbeszéljük.
Tényleg nagyon kedves orvos volt, és örülök, hogy találtam egy ilyet. Eddigi tapasztalatok alapján elég ritka az, aki normális.
A másik fontos hír, hogy tegnap beszámoltam az örömhírről anyáméknak. Meglepő módon egész jól fogadták. Csak apai nagyszüleim borultak ki egy kicsit, hogy fiatal vagyok még, de majd lenyugszanak remélhetőleg.
Anyai nagyanyám csak annyit reagált, hogy előtte azért remélhetőleg elvesz a párom. Mondtam, hogy természetesen. Ezek után már csak lelkendezett. Nagyapámmal anyám közölte, hogy dédnagypapa lesz, reakciója mindössze ennyi volt: "Tök jó!" Klassz, hogy ilyen lazán fogta fel. :)
Anyám is tök segítőkész, és faterom is nagyon jófej módon viszonyul a dologhoz. 47 évesen nagypapa lesz... Hihihi...
Szóval, egyenlőre minden szép és jó, bár a mai rosszullétem vitte a pálmát az eddigiekhez képest... A hasgörcsök még nem is olyan vészesek, amiket a visszafelé hajló méhemnek köszönhetek, de reggel 10-től kb délután 4-ig folyamatos hányinger és szédülés volt rajtam. Remélem azért ez hamarosan normalizálódik.
Picit fel is vagyok fújódva, annyit eszek mint 6 ló, de egy dekát nem hízok, de ahogy utána olvasgattam/kérdezősködtem, ez normális.
Ma voltam ismét ultrahangon, és...
a pici 8,2 mm és erős szívhang is van!!!
A petezsák meg már 27,5 mm.
Sajnos nem hangosították ki a szívhangot, és UH képet sem adtak, de mind1. Most keresek egy megbízható szülész-nőgyógyászt, és majd vele mindent egyeztetek.
Párom is nagyon boldog, bár reggel a frászt hoztam rá, hogy meséltem hogy álmomban ikreket vártam... :P :)
Most este megnéztük a Hófehérkét. A mai blogom címe onnan van, az egyik dalból...
Hát, egyenlőre ennyi. Nem nagyon tudok mit írni, csak az hogy elképesztően boldog vagyok!!!
Hétfőn felkerestem egy másik nőgyógyászt. Elmesélte neki, hogy eddig mit mondtak és mit állapítottak meg. Tőle is kaptam egy beutalót menotestre, azt mondta, hogy most pénteken menjek le rá, és aztán majd jelentkezzek az eredménnyel.
Kértem, hogy azért nézzünk egy ultrahangot, hogy ő mit lát. Íme az eredmény:
Ő valami 2-3 mm-es petezsákról beszélt, és azt mondta, hogy még annyira korai terhesség, hogy mást ilyenkor nem is lehet látni. (A kép amúgy azért ilyen rossz minőségű, mert be lett fotózva, mert rossz a scanner-ünk.)
Persze, ilyenkor semmit sem lehet biztosan állítani, de eddig elvileg minden normális.
Hát, várom a továbi fejleményeket, és valami konkrétabb diagnózist...
Hát, a mai vizsgálat nem sok eredményt hozott...
A hétfői laborvizsgálatom eredménye, ami akkor utána közvetlenül pozitív volt, most negatív a papír szerint. Valamit elkevertek, vagy elírtak, vagy nem tudom. Hétfőn vizsgálat után egyből közölték, hogy biztosan pozitív, ennyire csak nem nézhették be.
Aztán a doki csinált egy ultrahangot, amin viszont látott valami "petezacskót" vagy mit, meg magyarázott valamit a méhnyálkahártyáról azt hiszem. És valamire azt mondta, hogy 10 mm. Embriót nem látott, de azt mondta, valószínüleg azért, mert még túl pici.
Mondtam neki, hogy a tüneteket viszont elég szépen produkálom, mire közölte, hogy persze, szerinte terhes vagyok...
Azért jó lenne, ha kitalálnák végre...
Egy hét múlva mehetek megint laborvizsgálatra, másfél hét múlva pedig újabb ultrahangra.
Testhőmérsékletem: 37,6°
Súlyom: 53,2 kg
Holnap megyek ultrahangra... Nagyon remélem, hogy csak jó hírt fog mondani a doki! Kicsit félek, nehogy azt állapítsa meg, hogy méhen kívüli terhesség...
Amúgy nagyon boldog vagyok! :)
Sokat gondolkozok a babán... Hogy fiú vagy lány lesz-e. Tudom, ez még sokára derül ki, de morfondírozok már a neveken. Mindenképpen két kereszt nevet szeretnénk adni neki, hogy ha esetleg majd az egyik nem tetszik neki, tudja használni a másikat.
Eddigi általános tüneteim:
- 3-szor annyit eszem, mint eddig
- a kelleténél kissé ingerlékenyebb vagyok (de igyekszem ezt kontrolálni :P )
- nagyobb lett a mellméretem (75B-s melltartóról 75C-re kellett váltanom)
Hát, szerintem mára ennyi. Holnap remélhetőleg több információval tudok szolgálni.
Az első bejegyzés...
2009 május 19-e van.
8 napja lett pozitív az itthoni terhességi tesztem, és tegnap igazolta a labor is az örömhírt: állapotos vagyok!
Legelső dolgom volt azonnal letenni a cigit. Az sosem érdekelt túlzottan, hogy magamat mérgezem, de a babát nem fogom. Párom is megígérte hogy leszokik, de addig is, amíg ez be nem következik, elöttem nem gyújt rá...
Minthogy a laboreredmény csak szóban közölték velem, így a hivatalos papír róla még nem jutott el a nőgyógyászomhoz, így az tegnap este egyenlőre semmit nem tudott csinálni, de péntek 17:00 órára kaptam időpontot ultrahangra. A múlthéten is már nézett ultrahangot, mielőtt a laborvizsgálatra küldött volna, de nem látszódott akkor semmi. Azt mondta, valószínüleg azért, mert még annyira pici a magzat. Az egyetlen félelmem, hogy nehogy méhen kívüli terhesség legyen, azért nem mutatott egy hete semmit az ultrahang...
De próbálom ezt a képet elhesegetni. Amúgy nagyon boldog vagyok, hogy babát várok! :)
Még pár hete, amikor még nem tudtuk, hogy mi a helyzet, és csak reménykedtünk, hogy majd lesz babánk, lerajzoltam Dr. Lenkei Gábor - Méltósággal megszületni és szülni c. könyvének borítóját:
.jpg)
